Felmérés készült a halastavakban található növényvédőszerekről és gyógyszermaradványokról

A kutatók több halastavat vizsgáltak. Fotó: Laboratorium.hu

Átfogó felmérés készült arról, hogy milyen növényvédőszerek és gyógyszermaradványok találhatók meg a magyarországi halastavakban és az ott nevelt halak húsában. Egészségügyi kockázatokat nem fedett fel a HappyFish projekt keretében végzett vizsgálat.

Egy átfogó felmérés keretében a hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak kevesebb, mint 10%-a volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédőszerek és gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A HappyFish elnevezésű projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők azonosítására is – írta a Laboratorium.hu.

Több, mint 400 peszticid és 100 gyógyszermaradvány felmérése történt meg halastavak vizében, üledékében és a halak húsában. A halastavak vizében és üledékében leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben előforduló növényvédő szer a glifozát, de az üledékek esetében – ahol van vonatkozó jogszabály – a határérték alatt maradt mindenhol.

Szinte minden halmintában és még vizekben is kimutatható a DDT nyoma: a fél évszázada betiltott rovarölő szer és bomlástermékei sajnos még mindig jelen vannak az ökoszisztémában. A tavak vizében és a halhúsban a kimutatási határ közelében talált növényvédőszerek és gyógyszermaradványok többségére egyelőre nincs elfogadott határérték.

A halastavak esetében alkalmazott ellenőrzött körülmények és technológiák – köztük az iszapeltávolítás – hozzájárulhatnak a tavak öntisztuló képességének fenntartásához. Valamint ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek ne jelentsenek veszélyforrást az ökoszisztémára és az emberi egészségre.

Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden csak HappyFishnek hívott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon. Ez utóbbiak ugyanis a haltermékek, elsősorban az édesvízi haltermékek esetében sajnos hiányosak.

A kutatás eredményei

Már a projekt félidejében fontos, hiánypótló tényekről számolnak be a kutatók. A hat vizsgált magyarországi halastó környezeti terhelését a kutatók eddig elsősorban a növényvédő szerek (peszticidek) és a gyógyszermaradványok szempontjából vizsgálták meg. Összességében a 6 tó vizében 12 peszticidet, 3 peszticid-bomlásterméket, valamint 4 gyógyszermaradványt találtak. Az üledékben a glifozát peszticidet és bomlástermékét (AMPA) mutatták ki. Azonban szinte minden esetben csak az igen alacsony kimutatási határ körül alakult a vegyületek koncentrációja, egészségügyi kockázatokról tehát nem beszélhetünk.

A gyógyszerek közül a vízben és az üledékben több, mint 100 vegyületet vizsgáltak, amelyek közül összesen négyet találtak meg a vizekben. Három (karbamazepin, szulfametoxazol, acetaminofen) a humán klinikai gyakorlatban használt antiepileptikum, antibiotikum és fájdalomcsillapító, illetve egy (flumekvin) az állatgyógyászatban használt antibiotikum. Üledékekből nem lehetett gyógyszermaradványokat detektálni.

Ami a növényvédő szereket illeti: a halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtó szer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt, 7 gyomirtót és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki. Az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták. A peszticid szermaradványok igen alacsony, 0,01-0,1 µg/L, ill. mg/kg nagyságrendben fordultak elő a vízben, ill. az üledékben.

A felmérés során a halastavak vizéből kimutatott peszticidek döntő többsége esetében nem találnak határértékeket. Ahol mégis, ott a kimutatott koncentráció csak tizede a jogszabályban meghatározotténak.

Az európai és globális trendekhez hasonlóan hazánkban is legnagyobb mennyiségben forgalmazott gyomirtószer, azaz a glifozát, illetve annak lebomlási terméke, az AMPA volt a legtöbb esetben – két tó vizében és négy tó üledékében – kimutatható. Felszíni vizek vonatkozásában nincs határérték a vegyületre. Az üledékek esetében a vonatkozó rendelet alapján a detektált koncentráció az EU-s és a magyar határértékek alatt maradt.

A halastavak esetében az ellenőrzött termelési körülmények és a technológiához elválaszthatatlanul hozzátartozó rendszeres iszapeltávolítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek által jelentett kockázatok elkerülhetőek legyenek. Ezt alátámasztják a mérési eredmények is. Gyógyszereket egyáltalán nem, peszticidek közül is csak a legnagyobb mennyiségben alkalmazott glifozátot és metabolitját lehetett kimutatni üledékekből. A halastavak vizéből detektált anyagok forrását ezért feltételezhetően elsősorban az azokat tápláló vízfolyások jelentik, nem pedig a mederüledékből oldódnak vissza a tavak vizébe.

Mi van a halakban?

A halak esetében a felmérés során 420 féle peszticidet vizsgáltak a kutatók, ezekből összesen 21 anyagot lehetett kimutatni. Ezek közül 11 rovarölő szer, 7 gombaölő szer, 1 gyomirtó szer, 2 pedig bomlástermék, azaz metabolit volt. Gyógyszermaradványokból 139 vegyület közül csupán egy – a neomicin antibiotikum – volt olyan mennyiségben jelen, ami egyáltalán lehetővé tette a kimutatását. A peszticidek egyedi koncentrációja jellemzően a kimutatási határ, azaz a 0,01-0,05 mg/kg körül ingadozott. Annak megítélése, hogy ez alacsony vagy magas érték, további környezet-egészségügyi információk gyűjtését és feldolgozását igényli, mert jelenleg nincs érvényes szabályozás a halhúsban található szermaradványokra. Éppen ez a Happy Fish projekt egyik legfontosabb célja: előkészíteni ezeknek a határértékeknek a megfelelő meghatározását.

Leggyakrabban a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2016-ban publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel. Ezek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. Azonban meg kell jegyezni, hogy a halakban talált DDE és DDD értékek más állati termékekhez, vagy már érvényét vesztett határértékekhez viszonyítva sem érték el azoknak a tizedét.

A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár Magyarországon 1968-ban a világon először tiltották be a használatát, egyes számítások szerint a hatvanas években kijutatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

A többi szermaradvány – peszticid és gyógyszermaradvány – csak elszigetelten fordult elő a halak húsában. Az értékek nem voltak jelentősek más állati termékek határértékeivel összevetve sem. Fontos eredmény, hogy a vizekből gyakran kimutatható glifozátot a halhúsban egy esetben sem találták meg.

Szóljon hozzá!