Ötvenezer éves tiarát találtak Szibériában

tiarát Forrás: The Siberian Times

Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban. Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel.

A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették. Ők már 50 ezer évvel ezelőtt is tudtak mamutagyarból elegáns tűket vagy kőből szép karkötőket készíteni. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer – olvasható a Siberian Times napilap honlapján. A tiarát arra használták, hogy a hajat felfogják a szem elől. A lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült. Erről a mérete árulkodik.

A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött. Majd félredobták a barlangban. Nem találtak rajta semmilyen vallási szimbólumot vagy díszítő elemeket. Találtak viszont a lekerekített végén egy lyukat, ahová a madzagot fűzték, amellyel a fejhez kötözték a tiarát. Az őskori tiara 45-50 ezer éves lehet, és egy nagyfejű ember hordhatta Alexander Fedorcsenko, a Novoszibirszki Régészeti és Etnográfiai intézet munkatársa szerint.

tiarát
Forrás: The Siberian Times

A régészek korábban már a barlangban rábukkantak egy díszített mamutagyarból készült tiara kicsiny darabjára. Az újabb lelet megerősíti a szibériai kutatók azon feltételezését, hogy a barlang ősi lakói évezredeken át hordtak tiarát. Ezt valószínűleg ők maguk állítottak elő. Erre utal az a tény, hogy számos mamutagyar darabkát találtak a barlangban. Az egyik legősibb tiara megtalálása nemcsak a Gyenyiszov-barlang, hanem az egész világ esetében ritka. Az ősemberek használtak mamutagyart karkötő, nyaklánc és más ékszerek, valamint tűk és nyílvégek készítésére – magyarázta Fedorcsenko.

Találtak már a régészek a barlangtól jóval északabbra hasonló mamutagyarból készült tiarákat, de azok jóval később, valamikor 20-28 ezer éve készültek – tette hozzá. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban. Ennek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik.

Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban. Mintegy 30 ezer éve kihalt, de a genetikai lenyomat nyomon követhető a modern ember genomjában – írja az MTI.

Szóljon hozzá!