Balogh Ferencné népi kézműves és Balogh Anita mézeskalács készítő, oktató alkotásaiból nyílt meg az adventi időszak jegyében a gyulai Tájvízház legújabb, időszaki tárlata.

hirdetés

A megnyitón elhangzott, hogy a Tájvízházban van már hagyománya a mézeskalács-készítésnek mint mesterségnek. Gyula vármegyei központként a 18. század végén különleges helyzetben volt. Számos ritka mesterségnek adott otthont, például egy mézeskalácsosnak is. 1859-től a ház falai között készültek a mézesek, a mézeskalácsvágók és a viaszfigurák. Egészen 1887-ig foglalkoztak itt ezzel. A mézeskalács nagyon kedvelt vásárfia volt, a szegényebb családok is szívesen vásárolták.

hirdetés

A kiállítást Széll János etnográfus tanár, népi iparművész nyitotta meg. Ő arról mesélt, hogy magának a mézeskalácsnak több ezer éves története van már. Az ősemberek kőkori nyomatain már megjelenik, ahogyan a méhek által gyűjtött mézet begyűjtik. Mikor elkezdte feldolgozni a gabonaféléket, már elkezdtek egy elég kezdetleges mézeskalácsot is készíteni. Később az egyiptomi királyi sírokba is kerültek mézeshez való nyomóformák. Többször nem állatáldozatot mutattak be, helyette állatfigurákat készítettek. Később a mézeskalácsok művészi értékű díszítése kerül előtérbe, erre is nagy hangsúlyt fektettek.

Magyarországon 1619-ben jelenik meg az első mézeskalácsos céhbejegyzés. A legtöbb családban 2-3 kaptárt tartottak, részben a méz, részben a viasz miatt. Utóbbi a világításhoz kellett. A mézeskalácsok idővel tematizálódtak, a díszítés határozta meg, milyen alkalomra készült. A kiállításon az adventi időszak mézesei vannak jelen, nem keverednek a stílusok. Szaggatott és épített mézeskalácsok vannak jelen. A díszítéseken keresztül pedig bemutatják a fejlődés útját. Az egyszerű, korai időszakban megjelent egyszínű vonalaktól a teljes mézest bevonó motívumokig terjed. Viszont az alkotók olyan formavilágot mutatnak meg, amelyet bárki elkészíthet otthon is. Ez tudatos volt.

Bár ma már a mézeskalácsot általában a karácsonnyal, az ünnepi készülődéssel azonosítjuk, a régi hagyományok szerint például az esküvőn is mézeskalácsot adott a menyasszony a vendégeknek – tudtuk meg Széll Jánostól. Az alkotók megosztották, hogy a kiállított kis kalácsok inkább a modernebb díszítési technikákat mutatják meg. Arra is lehetőséget adtak az alkotók, hogy az érdeklődők még a kiállítás ideje alatt tőlük személyesen sajátítsanak el néhány mesterfogást.

A tárlat megnyitóját itt meghallgathatják:

Képgaléria: