Túl gyorsan pusztulnak a Föld élőlényei

föld

A Föld növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.

Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak. Ebben összegezte mindazokat a globális erőfeszítéseket és az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.

Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség. Ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot. “Csendes gyilkosnak szoktam nevezni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel a hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé. Ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál” – jegyezte meg az ügyvezető titkár.

Komoly kihatással van a bolygó egészségére, hogy az emberek mit esznek. “Nem azt mondom, hogy mindenkinek vegetáriánussá kell válnia. Ugyanakkor meg kellene értenünk, hogy a húsfogyasztásunk hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ez pedig hatással van a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra” – mutatott rá Palmer.

Ma már egyre jobban visszakövethető a különböző termékek származási helye. Legyen szó a bútorkészítéshez használt faanyagról vagy a boltokban kapható élelmiszerekről. “A vásárló tájékozódhat. Vegyünk például egy tonhalas szendvicset. Honnan érkezik a tonhal, a klímaváltozás más tényezők fenyegette élőhelyről?” – magyarázta.

Az ügyvezető titkár szerint az apró növények és állatok épp olyan fontosak, mint látványosabb, népszerűbb társaik. Gyakran kérdezik tőle, hogy miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében, vagy egy apró bogárfaj örökre eltűnik a Földről. “Amikor elveszítjük ezeket a fajokat, akkor a természet nagyobb rendszerében betöltött szerepüket is elveszítjük” – magyarázta Palmer.

Hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenését megakadályozó intézkedésekhez széleskörű konzultációra van szükség az üzleti világ szereplőinek. Ebbe be kell vonni az őslakos népeket és a civil társadalmat. A november 13-án kezdődött és csütörtökön véget ért Sarm es-Sejk-i Biodiverzitási Konferenciára a világ 196 országából érkeztek résztvevők – írja az MTI.

Szóljon hozzá!