Egy magbank termékenységi laboratóriumában kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában.
hirdetés
Világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok. Minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew’s Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére – írja az MTI.
A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban. Ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot nem lehet a megszokott módon tárolni. A Nature Plant folyóiratban közölt tanulmány szerint a növényfajok 36 százaléka esik ebbe a kategóriába, ebből 33 százalékot tesznek ki a fák és 10 százalékot a gyógynövények.
“Nem minden növény szárított magja tárolható fagyasztóban, a többi növényhez hasonlóan. Például a tölgyeknek és a gesztenyének olyan érzékeny magja van, hogy ha ezt kiszárítjuk, el is pusztul a növény – mutatott rá Daniel Ballesteros, a Millennium Magbank krioprezervációs (fagyasztva tárolt) rendszerének munkatársa.
A mélyhűtéses megőrzés során először kiemelik a növény embrióját a magból. Majd folyékony nitrogénben hűtik le nagyon alacsony hőmérsékletre. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan fákat is, mint a tölgy, megőrizzék a jövő számára. A kutatók szerint azonban további beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a hagyományos magbankok mellett tökéletesítsék az új mélyhűtéses technológiát, és kialakítsák a megfelelő létesítményeket tároláshoz. A Millennium Magbank jelenleg mintegy 40 ezer vadon élő növényfajt tárol szárítva, mínusz 20 Celsius fokon.
Az őshonos növényfajok védelme, megőrzése hazánkban is fontos feladat, amivel három intézet is foglalkozik. A Növényi Diverzitás Központ a világ 13. legnagyobb mezőgazdasági génbankja. Közvetlenül a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozik. Fő feladata az országos szántóföldi- és zöldségnövény génbank gyűjtemények fejlesztése, ezek agrobotanikai értékelő vizsgálata, dokumentálása és közreadása, a magok megőrzése. Ehhez kapcsolódik a hazai tájfajták, ökotípusok és populációk eredeti termőhelyen (in situ, on farm) történő fenntartásának szervezése és irányítása.
Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Vácrátóton az ökológia, hidrobiológia és a botanika területén folytat alap- és alkalmazott kutatásokat. Emellett gondozza és fejleszti a gróf Vigyázó Sándor által az MTA-ra hagyományozott kastélypark területén létrehozott Nemzeti Botanikus Kertet. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafőn hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A nemzeti park igazgatóság elsődleges feladata, hogy feltárja és megóvja a természeti és kulturális értékeket, valamint segítse az ökoturizmus fejlődését – olvasható a Nemzeti Botanikus Kert honlapján.
